Boronkay Zita 2008-ban költözött családjával Csömörre. Kezdetben házhoz járó állatorvosként praktizált, majd tavaly, az év végén megnyitotta állatgyógyászati központját. A csömöri centrum merőben új a településen: a rendelésen kívül állatpatikaként és pet shopként is funkcionál a vállalkozás, de lovasfelszerelést is árusítanak. Lapunknak most ő foglalta össze az évszakra vonatkozó legfontosabb tanácsait.
A hideg téli napok háziállatainknak is ugyanolyan nagy megterhelést jelentenek, akárcsak nekünk, embereknek. Immunrendszerüket alaposan próbára teszi a fagyos levegő, a sokféle felső légúti megbetegedést kiváltó vírus és baktérium. Nem véletlen, hogy évek óta számtalan köhögős kutyával találkozom ebben az
időszakban. Sok gazdi ugyanis bele sem gondol, hogy a meleg otthonból a hirtelen utcára vitt kis kedvence kapásból megfázhat, rosszabb esetben tüdőgyulladást is kaphat. Mindez persze elkerülhető, ha például felöltöztetjük a kis jószágot. Könnyen belátható: mi sem rövidujjúban, tréningnadrágban és papucsban indulunk ilyenkor útnak. Főként a rövid szőrű, kicsit vékonyabb testalkatú, kistermetű kutyusok gazdáinak figyelmét hívnám fel erre a veszélyre. A kint tartott kutyák tulajdonosainak
pedig azt ajánlom: telente válasszanak az addigi tápnál magasabb fehérje és zsírtartalmú táplálékot. A tészta vagy a rizs etetését nem javaslom, mert ezek gyorsan lebomló anyagok, így nem képeznek megfelelő tápanyagtartalékot. Ne feledkezzünk meg a langyos ivóvíz rendszeres biztosításáról és – talán mondani sem kell –, hogy a kinti állatoknak szélvédett, testüknek megfelelő méretű, lehetőleg szalmával bélelt fekhelyet biztosítsunk. Gondoljunk mindemellett az általános immunerősítésre
is: ma már számtalan állatgyógyászati készítmény, vitaminkomplex közül választhatunk. Mégis, ha valamennyi óvintézkedés és gondosság ellenére bekövetkezik a baj, már a betegség első tüneteivel keressük fel az állatorvosunkat.
Sajnos a fagyos idő többszörösen veszélyes az idősebb állatokra: a megfázás kockázata mellett fellobbannak az idült ízületgyulladások, amelyek komoly szenvedéssel, fájdalommal járnak. Felelős állattartóként ezért már a tél elején érdemes erre gondolni, és különböző porcerősítő készítményeket, immunerősítőket adagolni a korosabb kedvenceknek. A nehezen mozgó, esetleg már lábukról leesett állatokról pedig nem kell azonnal lemondani. A mai korszerű gyulladáscsökkentők és
fájdalomcsillapítók használatával megszépíthető még a kis családtag élete.
A másik rizikócsoportot a társaságba járó, kutyaiskolás, bandázós kutyusok alkotják. Életkortól függetlenül ajánlott számukra a kennelköhögés nevű betegség elleni védőoltás. Egyetlen vakcina árával megkímélhetjük állatainkat egy hoszszú lefolyású, kínzó köhögéssel, lázzal, tüdőgyulladással járó állapottól, magunkat pedig egy költséges kezeléstől.
Szerencsésebbek a macskatartók. Általánosságban elmondható, hogy a rendszeresen oltott, jó minőségű táplálékon tartott macskák ritkán betegszenek meg télen. Feltételezhetően óvatosabb, kényelmesebb életformájukból adódóan nem szaladgálnak, lihegnek a hidegben annyit, és így kevésbé terhelik meg a szervezetüket, mint a vehemens, heves vérmérsékletű, örökmozgó kutyusaink.
Egyre népszerűbb hobbiállat a házinyúl, őket télen is nyugodtan tarthatjuk a kertben. Ketrecük szélvédett, esőmentes helyen legyen, a sarokban faforgáccsal vagy szalmával bélelt zárt odúval. A minőségi táp és széna mellett különféle magokkal – búza, tritikále, zab, kevés kukorica, napraforgó – kedveskedhetünk nekik, langyos vizet szopókás itatóból kínáljunk reggel és este, a tálkában lévő vizet ugyanis könnyen felborítják, és akkor a fagyott alomban kénytelenek dideregni. Víz pótlására almát, répát, karalábét kínálhatunk.
Csupán egy mondattal térnék ki a másik kis kedvencre, a tengerimalacra. Nekik, a többi háziállattal ellentétben, télen szükséges a C-vitamin kiegészítés, amennyiben nem tudunk biztosítani kellő mennyiségű, természetes, vitamindús zöldtakarmányt.
Ne feledkezzünk meg a lovakról sem! Csömörön nem kevés lovarda és lótartó van. Noha nem szakosodtam lovakra, de gyakorló lótartóként néhány tanáccsal jómagam is szolgálhatok. Tévhit, hogy a lovat feltétlenül istállózni kell. A ló jól bírja a fagypont alatti hőmérsékletet, amennyiben a karámban kialakítunk számára egy szélvédett, fedett, szalmával borított beállót, ahova behúzódhat. Ugyanilyen fontos feltétel, hogy folyamatosan hozzájuthassanak jó minőségű réti szénához, ami körbálaetető beállításával egész évben kiszolgálja lovainkat. A téli, megnövekedett energiaszükségletet napi kétszeri, jó minőségű lótáppal vagy roppantott zabbal pótoljuk. Az éjjel-nappal karámban tartott lovaknál a jó kondíció fenntartásához elengedhetetlen a répa, alma és lucernaszéna etetése. Az itatás a legnehezebb feladat, ezt fűtött önitatóval a legkényelmesebb megoldani. Végül, de nem utolsósorban már november végén, december elején érdemes speciális lótakarót adni az állatra.
Biztos vagyok benne, hogy valamennyi felelős állattartó kellő odafigyeléssel és szeretettel megóvhatja kedvencét a lehető legtöbb problémától.
