Pitrolffy-Jamli Tamara –
Szitáló eső fogadott a minap, amikor reggel kiléptem az udvarra, de vélhetően az a néhány kósza felhő sem gondolta igazán komolyan ezt az egészet, leginkább csak meg akart ijeszteni. Méregettem is, hogy vigyek-e magammal esernyőt, de később aztán, már a Prímánál járva, nyilvánvalóvá vált, hogy teljesen felesleges is lett volna. Talán csak az aszfalt enyhén nedves elszíneződése jelezte bizonyító erővel, hogy mégsem volt képzelgés vagy optikai csalódás, amit otthon, az ablaküvegen csapadéknak néztem.
Hiszen végül is farsangi időszak van, hadd vidámkodjon hát egy kicsit az időjárás is. Olykor miért ne tréfálhatna meg bennünket? Az a néhány esőcsepp meg úgysem tudja a kedvemet szegni. Mert mindezzel együtt is nagyon vidám hangulatú volt ez a reggel. S jutott eszembe akkor hirtelen, hogy az idén március elsejére esik húshagyókedd, a napokban megnéztem a naptárban. Régen persze, még a nagyszüleink idejében is, a farsang afféle esküvői szezon is volt egyben – aki csak tehette, ilyenkorra időzítette a nagy napot –, mert a húsvéti böjt idején a néphagyományban aztán már tilos volt lagzit tartani. No hiszen, jól is néznénk ki egy böjtös menyegzővel vagy lakodalmas tállal…
Tehát épp az esküvői szezont zárta le egykor a húshagyókedd. Nem véletlen hát az sem, hogy éppen február 13-a – igen, pontosan egy nappal a Valentin-nap elé időzítve – a házasság világnapja, Magyarországon pedig ekkor kezdődik a Házasság hete, ami évről egyre hangsúlyosabban van jelen a köztudatban. Nem a véleményemmel szeretném megváltoztatni a világot, hanem a példamutatásommal – szokta mondogatni az egyik barátnőm, egyébként háromgyermekes anyuka, aki immár tizennegyedik éve él boldog házasságban, emellett pedig irigylésre méltó ügyességgel és energiával vezet egy utazási vállalkozást. Arról bezzeg nem olvashatunk a címlapokon – mérgelődött nemrég –, hogy valaki harminc éve él boldog házasságban.
Vagy csak nagyon ritkán – teszem hozzá most én. Épp a Házasság hete a legkézenfekvőbb alkalmak egyike, amikor felhívhatjuk erre a figyelmet. Számtalanszor beszélgettünk már arról, hogy a barátnőmnek és a férjének értéket jelentenek az olyan dolgok, mint a szeretet, hűség, házasság, család, és ezt szeretnék átadni a gyermekeiknek is. Ezt a gondolkodásmódot, ezt a hozzáállást és ezt az értékrendet. Ő ugyanis a feladatának tekinti, hogy megmutassa – nemcsak a gyermekei, de ország-világ előtt is –, hogy „háromgyermekes anyaként is van élet, lehet sikeres az ember, de azt is nagyon fontosnak tartom, hogy mindez egy boldog házasságban történjen”.
Nekem pedig csak az jutott eszembe ezen a szitáló esővel rám köszöntő februári reggelen, a farsangi időszak kellős közepén, az áruház parkolójában, amikor épp bevásárolni indultam, hogy márpedig egészen bizonyosan neki van igaza. Őt igazolják hazánk demográfiai és statisztikai adatai is, amelyek szerint az elmúlt években – a fiatalok helyzetét, önálló életkezdését, saját lábra állását jelentősen megkönnyítő országos intézkedéseknek köszönhetően is – egyre többen döntenek a házasság, az esküvő, a családalapítás mellett. Ha megnézzük a 2019-es vagy 2020-as adatokat, folyamatos az emelkedés a megelőző többéves időszak számsoraihoz képest. Sőt, némely összehasonlítások szerint Európa egészét nézve is kiemelkedő eredményt értünk el, hiszen az elmúlt években Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az esküvők száma a kontinensen. Nyilvánvalóan hozzájárultak ehhez az olyan lehetőségek is, mint az első házasoknak járó adókedvezmény, ami 2015 óta elérhető, vagy a Babaváró támogatás, persze, mindenképp, de azért én szeretnék hinni abban, hogy az olyan példamutatásnak is jutott némi szerep ebben, mint amilyet a barátnőm megvalósít.
Készült egy felmérés, amelynek adatai szerint hazánk lakosságának hetvenöt százaléka nem tartja elavultnak a házasságot, tízből kilenc ember pedig egyenesen javasolja is azt. Persze, ahogy a statisztikusok az adatsorok nyelvén megfogalmazzák ezeket az egyébként nagyon is kedves, emberi és bensőséges gondolatokat…
De az eredmények így is megmutatják nekünk azt, hogy mi, magyarok igenis házasságpártiak vagyunk, és hiszünk a házasság intézményében. Nemcsak a barátnőm és én, nemcsak a csömöriek vagy szomszédaink a közeli településekről, hanem sokkal szélesebb körben és országos szinten is… A Házasság hete tehát ilyen megközelítésben egy igazi sikertörténet. S jó, ha ez így néha eszünkbe jut…
Boldog menyegzőt kívánok mindenkinek, aki most tartja!
És boldog évfordulót mindenkinek, aki most ünnepli!
