Amikor hírünket vitte a sajtó

A székesfőváros közvetlen közelében levő Rákos-Szt.-Mihály-telep lakossága annyira megszaporodott, hogy elérkezettnek látja az időt a külön községgé alakulásra.
Nemrégiben népes értekezletet tartottak a telepbeliek s harmincz tagú bizottságot választottak a módozatok megállapítására. Ez elkészült a javaslatával s ennek eredményeképp kérvényt intéztek a belügyminiszterhez, a községgé alakulás engedélyezése iránt. A kérvényben előadják, hogy Rákos-Szt.- Mihály-telep törzslakossága számban túlszárnyalta az anyaközség: Csömör lakosságát; mert míg a telepen 3068 lakos van, Csömör községben csak 2168 a lélekszám. A telepbeli házak száma 703, holott Csömörön csak 337. Értesülésünk szerint, a kérvényre a napokban le fog érkezni a miniszteri határozat.
(Magyar Nemzet, 1901. november 10.)

Lakossági fórumok és szakvélemények sora, kötetnyi levelezés, népszavazás kezdeményezése, dühös hangvételű újságcikkek pró és kontra a helyi sajtóban. Mindez azért, hogy egyetlen kérdést eldöntsön: az M0-ás Csömör és Árpádföld között haladjon el vagy sem. Ahogy az egyik fél megfogalmazta, érvek és érdekek csatároznak öt kilométernyi betonút körül.

Az Árpádföldi Polgárok Érdekközössége kimondottan az M0-ás Csömör és Árpádföld közötti szakaszának megépítése ellen jött létre, és az évek folyamán öszszegyűjtöttek minden dokumentumot, ami a témához kapcsolódik. Volt rá idejük, hiszen a vitatott szakaszról 1991-ben született először döntés-előkészítő
tanulmány. Az akkori Autópálya Igazgatóság lakossági fórumokat rendezett az érintett település(rész)eken, és tovább vizsgálta a lehetséges variánsokat. Az
M0-ás ezen része ugyanis kulcsfontosságú a főváros közlekedésének szempontjából. Az ún. keleti szektor biztosítaná az M3-as, a 30-as és a 31-es utak összekapcsolását Budapest határán, és így – legalábbis a tervezők szerint – tehermentesítené a XVI. és XVII. kerületet.

Négy évvel ezelőtt a szakminisztérium tervezési osztálya és az Autópálya Igazgatóság végül amellett tette le a voksot, hogy a keleti szakasz Cinkotát megkerülve haladjon a 30-as útig, majd ott Csömör és a XVI. kerületi Árpádföld között vezetik el az autópályát 200-200 méterre mindkét településtől. A Környezetvédelmi Főfelügyelőség is elfogadta az előzetes hatástanulmányt. Az igazgatóság éppen hozzálátott volna a részletes terv kidolgozásának, amikor az Árpádföldi
Polgárok Érdekközössége tiltakozó levelet írt az önkormányzatnak, amely ennek hatására visszavonta a korábban megadott hozzájárulást. Ebben a helyzetben a
környezetvédelmi hatóság sem támogathatta az elképzelést, és új eljárást kezdeményezett, amely jelenleg is folyik.

Mehlhoffer Tamás: „Betonlobby” és helyi érdek (részlet)
(Népszabadság, 1997. június 16.)