Háziállataink ivartalanításával kapcsolatban számos információ kering a köztudatban, amelyek között, sajnos, rengeteg a tévhit. Mikor is teszünk jót kedvencünkkel? Ha ivartalanítjuk vagy hagyjuk a hormonokat szabadjára engedni? Ebben a kérdésben segít eligazodni nekünk Boronkay Zita állatorvos.
Szuka kutya esetén időről-időre felmerül a gazdikban, hogy legalább egyszer legyen kiskutyája a kedvencnek, hogy átélhesse az anyai örömöket. Ez viszont téves elképzelés. Egyáltalán nincs szüksége a lány kutyánknak ilyen élményekre.
A vemhesség, majd az ellés igencsak megviseli a jószág szervezetét, nem is beszélve az átlagos hat-hét kiskutyából álló alom szoptatásáról, felneveléséről. Ne felejtsük el azt a felelősséget sem, ami a kölykök új gazdáinak kiválasztását jelenti. Minél idősebb a potenciális anyajelölt kutya, annál nagyobb az esélye valamelyik hormonális betegség kialakulásának. Ilyenek az emlődaganatok, petefészek- és méhdaganatok, méhgyulladások, hormonális zavarok, álvemhességgel járó kellemetlen tünetek, csak hogy a leggyakoribbakat említsem. S mivel ezek a kellemetlen betegségek az idősebb állatoknál jelentkeznek, az akkor már szükségszerűen elvégzendő műtéti beavatkozások sokkal kockázatosabbak, mint a fiatalkorban elvégzett ivartalanítás.
Mikor is célszerű elvégeztetni ezt a beavatkozást?
Ebben a kérdésben megoszlik az állatorvosok véleménye. Számos külföldi tanulmány szól arról, hogy a szukánál már az első tüzelést megelőzően is elvégezhető az ivartalanítás. Véleményem szerint azonban inkább érdemes megvárni az első tüzelést, hiszen kutyánk akkor válik kifejlett, ivarérett, hormonálisan is érett egyeddé.
Ha kan kutyusunk van, őt is érdemes minél előbb, hétnyolc hónapos korban ivartalanítani, hogy ezzel is elkerüljük az ivarérettséggel együtt kialakuló rossz szokásokat. Ilyen például a jelölgetés, az agresszivitás, a túlzottan kanos viselkedés, a szökés vagy a csavargásra való hajlam. A herélést mindemellett azért is érdemes elvégeztetni, mert a fiú kutyáknál a prosztata-megbetegedések szinte minden öt-hat éves állat esetében jellemző problémák.
A jóindulatú prosztata megnagyobbodás sajnos idővel akár rosszindulatúvá is válhat, majd daganat képződhet belőle. Ennek pedig számos áttétképződéssel járó, súlyos, halálos kimenetelű állapot lehet a következménye – májdaganat, tüdődaganat, csontdaganat. Azt is kevesen tudják, hogy ivaros kan kutyáknál gyakori betegség a gátsérv és a végbéldaganat is, amelyek megfelelő időben elvégzett heréléssel könnyedén megelőzhetők.
A tévhitek eloszlatása
Szeretnék továbbá eloszlatni egy másik tévhitet is, miszerint az ivartalanítással megváltozik az állat „személyisége”. Tapasztalataim szerint ez a változás szinte minden egyes esetben pozitív irányú. Műtét után ugyanaz a vagány, hebrencs vagy éppen fegyelmezett, kiegyensúlyozott kutyánk marad, mint a beavatkozás előtt. Viszont sokszor találkoztam már olyan esettel, hogy az addig agresszív, kiszámíthatatlan jószág nyugodtabbá vált és lecsillapodott.
Nem beszéltem eddig a macskákról, pedig a lány cicáknál a kutyákhoz képest talán még korábban szükségszerű az ivartalanítást elvégeztetni. A macska ugyanis rendkívül szapora állat, már a szoptatás ideje alatt képes újra vemhesülni. A lakásban tartott cica ivarzása rendkívül kellemetlen, sokszor ijesztő tünetekkel jár az olyan gazdinak, akinek még nem volt lány macskája. Az ivarzás kora tavasszal, már február környékén megkezdődik, és őszig tart. Enyhe tél idején már januárban is találkoztam vemhes cicával. A kellemetlen tünetek csak a párzással vagy az ivartalanítással szűnnek meg.
A kandúr macska herélését is javaslom, hogy már akár hat-nyolc hónapos korban végeztessük el. Az ivaros kandúrunk óhatatlanul csavarogni kezd, védi majd a territóriumát, verekszik, megsebesül, súlyos vírusos, bakteriális betegségeket szed össze. Ezeknek a kikezelése pedig hosszadalmas, költséges, esetenként gyógyíthatatlan is. A macskák annyival szerencsésebbek, hogy a kutyákhoz képest náluk ritkábbak az ivarszervi megbetegedések.
A kockázat a minimálisra csökkenthető
Ne feledkezzünk meg a kedvtelésből tartott nyulakról és tengerimalacokról sem! Mivel élettartamuk szerencsére egyre kitolódik, ezzel, sajnos, együtt jár, hogy náluk is egyre gyakoribbak az ivarszervi betegségek. Ivartalanítással ezeknél a nőstény kisemlősöknél is megakadályozhatjuk a méhdaganat, a ciszta vagy akár emlődaganat kialakulását, a hím egyedeknél pedig az agresszív viselkedést.
A nem várt alom talán a legnagyobb probléma: ezek a kis állatkák ugyanis már négy-öt hónaposan is pározhatnak, és a huszonnyolc-harmincegy napos vemhességet követően a nyúl négy-nyolc, a tengerimalac egy-négy kölyköt hoz világra. Az anyaállat szinte már az ellés napjától újra vemhesülhet.
Az aggódó gazdiknak pedig annyit üzennék, hogy az ivartalanítási műtétek kockázata fiatal, egészséges állatok esetében a mai korszerűen felszerelt állatorvosi műtőkben már csekély. Ezeket az operációkat is megfelelő gyógyszeres előkészítéssel, infúziózással kísérve, korszerű altatógéppel, monitorozással végezzük. A kockázatok mértéke pedig tovább csökkenthető egy műtét előtti állapotfelméréssel és vérvizsgálattal.
