A Gloria Victis Alapítvány szervezett megemlékezést és koszorúzást Csömörön, február 25-én, a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján, amit az Országgyűlés 2000-ben elfogadott határozata alapján tartunk meg hazánkban minden évben ezen a napon.
A kommunizmus százmilliónyi áldozatának tiszteletére épült csömöri emlékműnél megtartott rendezvényen részt vett Tuzson Bence, térségünk országgyűlési képviselője is, aki az alapítvány tagjaival együtt helyezte el az emlékezés koszorúját a talapzatnál.
Kovács Bélát (1908–1959), a Független Kisgazdapárt főtitkárát 1947. február 25-én a kommunistákkal szembeni kiállása miatt a szovjet hatóságok letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták, ahol nyolc évet töltött fogságban, először a Gulágon, majd 1951. szeptember 25-től az Állambiztonsági Minisztérium moszkvai központi börtönében. A politikus letartóztatása és fogva tartása az első lépés volt azon az úton, amelyen a kommunista párt kiiktatta az ellenszegülőket, és így haladt a totális egypárti diktatúra kiépítése felé. Az eset ezzel a demokrácia és a szabadságjogok semmibevételének jelképévé vált, amely a kommunizmus csaknem ötvenéves uralmát jellemezte. Kovács Béla típuspéldája lett a pártállami rezsim áldozataiként számon tartott embereknek, ezért tisztelgünk minden évben ezen a napon a kommunizmus áldozatainak emléke előtt.
Erkölcsi kolosszusok támogatásával
“Alapítványunk keménymagja értelemszerűen a nyolcfős kuratóriumunk, a munka dandárját pedig hárman végezzük: Fábián Pál titkár, akinek áldozatkészségéért és hangyaszorgalmáért szervezetünk nagyon hálás, Marinovich Endre, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgató-helyettese, aki Antall József egykori kabinetfőnökeként igen értékes emberi kapcsolatokhoz juttatta alapítványunkat az elmúlt években, valamint jómagam” – fogalmazott kérdésünkre válaszolva Mátyás Sándor, a csömöri Gloria Victis Alapítvány elnöke. Mint mondta, a vezetőség munkájában részt vesz még Rátótiné Görög Ágnes, Bátovszki György – aki Csömör volt polgármestereként kiváltképp a kezdeti években nagyban támogatta ügyünket, nem utolsósorban a Gulágot megjárt édesapja miatt is –, Dömötör Zoltán, az 1956 Magyar Nemzetőrség főparancsnoka, valamint Szigeti Mihály és Endrédy Miklós.
„Fájdalmunkra Rátóti Benő, Bősze László, Winkler János és id. Bátovszki György már nincs közöttünk. Segítőkészségéért köszönet illeti Szigeti Zoltán könyvkötő barátunkat is. Pártolóink, szimpatizánsaink elsősorban Csömör nemzeti érzelmű, konzervatív értékrendű polgárai. Kezdetben jótékonysági koncertekkel és előadásokkal több előadóművész is felkarolta ügyünket, Pitti Katalinnal, Illényi Katicával, Sasvári Sándorral és Gulyás Dénessel az élen. Szakács Gábor zenész-újságíró barátunk az általános iskolánk udvarán koncertet szervezett a leendő emlékmű javára. Kemény Kinga énekművészként – nem egyszer orgonaművész férje, Sirák Péter oldalán – a legnagyobb alázattal, Wittner Mária pedig erkölcsi kolosszusként fáradtságot nem ismerve segítette alapítványunkat. Hozzá kell tennem azonban, hogy a Nemzeti Együttműködési Alap, a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Csömöri Kulturális Közalapítvány pályázati támogatásai nélkül aligha tudtuk volna elérni eddigi eredményeinket” – mondta lapunknak Mátyás Sándor.
