– Magyar nyelven is elérhető Beethovenről szóló könyve?
– Igen, a csömöri Gloria Victis Alapítványnak hála, a Gyúljon csók az ajkakon, a Kiutak a krízisből és a Beethoven alkotói ugrása című tanulmányaimat összefoglaló kötet jubileumi kiadása Mátyás Sándor gondos fordításában épp a napokban jelent meg.
– Ön hogy látja, Beethoven korszakos életműve mitől és miért vált korokon átívelővé?
– Szabad szellem, szabad művész volt egy meglehetősen rigorózus, kötöttségektől terhes korban. Ráadásul személyes sorsa is gyötrelmesen alakult. Még nem volt tizennyolc éves, amikor az édesanyja a halálos ágyán rábízta, hogy élete végéig gondoskodjon az alkoholista apjáról és a négy testvéréről is. Ráadásul ekkor kezdődött a betegsége is. Nem csoda, hogy lázadni, menekülni kezdett. Alig huszonnyolc éves, amikor megírja fiútestvérének címzett végrendeletét, amelynek végén ez áll: »igazából véget vetnék az életemnek, ha nem lenne ott a művészet, de ameddig te, Isten, adod nekem ezeket a hangokat, addig élnem kell«
– Nem véletlenül vélte úgy, hogy a kereszt az életben olyan, mint a zenében. Felemel.
– Ötven éven keresztül harcolt önmagával. A hagyatékában fennmaradt kétezer-huszonkét levél, negyven napló és rengeteg feljegyzés tanúskodik erről. Életével tett tanúbizonyságot arról, amit maga is megfogalmazott számtalan formában: a legnagyobb jó, ami emberrel történhet, közel kerülni Istenhez, és onnan nézni, ahogy az emberekre sugárzik az isteni jóság.
(Aki elkapta a sors grabancát; részlet a Budávari Sétak Magazin 2022-es májusi számában megjelent, Erika Schuchardt professzorral készült interjúból)
