Lemásolnák Berlinben a csömöri Gloria Victis emlékművet
Nemzeti ünnepünkön, a tavaly október 23-i csömöri megemlékezésen született meg annak a kezdeményezésnek a gondolata, hogy a német fővárosban is épüljön emlékmű a világszerte tomboló és pusztító kommunizmus százmilliónyi áldozatának tiszteletére. Az ötletet pedig tettek követték, hiszen Németország több évtizedes megosztottsága, két részre tagoltsága idején a keleti tömbhöz tartozó országrészekben – vagyis az egykori Német Demokratikus Köztársaság (NDK) területén – az üldöztetések áldozatául estek mindazok, akik nem osztoztak a rezsim nézeteiben, illetve nem a központilag előírt utat járták. A tavalyi csömöri rendezvény vendégeinek egyike volt Erika Schuchardt professzor, a német Bundestag egykori képviselője is, aki már többéves szakmai együttműködést ápol Mátyás Sándorral, a Gloria Victis Alapítvány társalapítójával. A neves Beethoven-kutatóként is ismert szakember politikusként és értelmiségiként is kezdeményezőként képviseli az elképzelést, hogy Berlinben is – és a világ más tájain – épüljön a csömörihez hasonló emlékmű.
A csömöri Gloria Victis emlékhely az elmúlt tizenöt évben a kommunizmus áldozatainak emléke előtt tisztelgő emberek nemzetközi zarándokhelyévé nőtte ki magát. Figyelembe véve azokat a kínokat és szenvedéseket, amelyeket a megosztott Németország hosszú évtizedei alatt az egykori NDK azon polgárainak kellett elszenvedniük, akik az 1953-as felkelés résztvevői voltak, vagy azoknak, akik kritikus hangot ütöttek meg a csehszlovákiai intervencióval összefüggésben, vagy akár a legkülönbözőbb meggondolásokból képtelenek voltak elfogadni hazájuk megosztottságát, egy ilyen emlékhely Németországban is kívánatos lenne – ezt a véleményt képviseli Erika Schuchardt, a német Bundestag volt képviselője, aki az idén májusban megtartott Beethoven-emlékkoncerten tartott bevezető előadást.
„Ezeknek az embereknek elszántságukért gyakran kellett a halállal szembenézniük. Ezért tartjuk fontosnak, hogy több mint harminc évvel a német egység megteremtése után végre egy méltó emlékművel emlékezzünk ezekre a mártírokra. Gloria Victis!” – olvashatjuk abban a kiáltványban, amelyet Mátyás Sándorral közösen írtak alá.
Mint mondják, egy ilyen emlékhelyet megérdemelne az a százmilliónyi elhunyt, aki A kommunizmus fekete könyve szerint nemcsak az osztálynélküli társadalom víziójának esett áldozatul, de akinek „az utókor felejtése, sőt kíméletlen tagadása folytán nem ritkán kettős halált is kellett halnia”. Ezért nemcsak Németország fővárosában, Berlinben, a történelmi Könynyek Palotájánál, az egykori Friedrichstraße határátkelőnél áll szándékukban létrehozni egy ilyen Gloria Victis Emlékhelyet, de más földrészeken is, hogy a nagyvilág viszonylatában is emlékeztessenek az áldozatokra.
„Egy ilyen felvilágosító jellegű figyelmeztetés ma aktuálisabb, mint valaha. Rámutatna a parancsokat gondolkodás nélkül, szolgaian követők seregére, akik minden korban készek voltak önként és dalolva a »boldogtalanság történelmének« a szolgálatába állni –, sutba dobva a lelkiismeretüket. Egy ilyen objektumban maga az emlékezés ölt testet” – olvashatjuk a kiáltványban.
