A csípős hideg ellenére kora reggeltől a gödiek malackodásától, pardon, disznóságaitól volt hangos a Feneketlen-tó partja január 13-án. Az I. Gödi Kolbásztusán 22 csapat szállt versenybe. Délre csaknem háromezer adag frissen sült kolbász várta a kóstolókat, a harapnivaló mellé a hatalmas rendezvénysátorban muzsikaszó is dukált, méghozzá a mulatós zene koronázatlan királyainak előadásában. A zsűri külön díjazta a legjobb fogópálinkákat és sós vendégváró falatokat is.
A versenyző csapatok már reggel átvehették a kolbászok elkészítéséhez a húst, a zsírszalonnát, a friss kenyeret, a mustárt, a savanyúságot és a tálaláshoz szükséges eszközöket, ezeket mind a szervező gödi önkormányzat biztosította. Minden regisztrált résztvevőnek külön sátrat állítottak a rendezők, ahol nekiláthattak az alapanyagok feldolgozásának.
Ezen a ponton hirtelen több mint húszféleképpen folytatódott a történet. Mert egyesek elektromos, mások szigorúan kézi darálót használtak – volt, aki a dédmama ötvenéves húsdarálóját. Aztán volt, aki fateknőben, volt, aki kondérban, mások pedig műanyag ládában, kádakban fűszerezték be és kezdték összedolgozni a kolbászhúst. Sokan hagyományosan sóval, borssal, paprikával, fokhagymával és köménynyel dolgoztak, saját bevált vagy generációról generációra öröklődő recept alapján. Mások – mondhatni „bevállalósan” – cheddar sajttal, jalapenóval, füstölt paprikával, római köménnyel, korianderrel ízesítették a húst, vagy kézműves füstölt gomolya sajttal, tálaláskor pedig az egyik helyi pékség kovászos bucijába tették és szarvasgombás mustárral kínálták a kisült finomságot.
A csapatok sokszínűsége megnyilvánult abban is, hogy ki milyen apró fogásokkal igyekezett a biztos siker felé. Nem mindegy ugyanis, hogy a pár fokos téli hidegben milyen hőmérsékletű a kolbászhús töltéskor és sütéskor, hogy szépen egyben maradjon, ne repedezzen a kész remekmű. Ehhez érdemes a belet megszurkálni, de ahány ház, annyi szokás abból a szempontból is, hogy ez töltés közben vagy a betöltött kolbászokon történik. Mint kiderült, az sem mindegy, hogy a belet, amelybe majd betöltik a kolbászhúst, milyen körülmények között tartják a töltés előtt. A receptúrákat befolyásolta a csapattagok vagy felmenőik származási helye is, így megkülönböztethettek a kóstolók például szabolcsi, dusnoki vagy eredeti gödi ízeket.
Abban viszont minden induló csapat egyetértett, hogy a kolbásztöltő verseny ötlete remek volt, a családi, baráti vagy kollégákból álló csapatok azonnal, első szóra döntöttek a részvételről. Többen már a Lecsófesztiválon összecsiszolódtak, és alig várták az újabb közös gasztronómiai kalandot. Sokan azt is megfogalmazták, hogy ezek az események olyan találkozási lehetőséget kínálnak a gödieknek, amelyekre korosztálytól függetlenül nagy az igény: kötetlen, jókedvű és persze jóízű időtöltés minden résztvevőnek.
Délelőtt tizenegy körül már az egész környéket a sercegve sülő kolbászok illata lengte be, délben pedig sorok kígyóztak a sátrak előtt, hogy a kóstolójegy fejében kezdetét vehesse a jóízű falatozás. Apropó, kóstolójegy: mintegy 3000 darab fogyott el! Nem egy csapat tapasztalta meg a legjobb visszajelzést, azaz a visszatérő, elégedett vendégeket.
Tuzson Bence igazságügyi miniszter, a térség országgyűlési képviselője is elégedetten mondta újságírói kérdésre válaszolva a déli forgatagban, hogy jó látni, amint újra pezsgő város lett az alvó városból. Szerinte a több ezer résztvevőnél mi sem bizonyítja jobban, hogy nagy szükség volt már Gödön a hasonló rendezvényekre.
Kammerer Zoltán polgármester, aki a zsűri tagjaként is helytállt a nap folyamán, úgy fogalmazott: örül annak, hogy az új esztendőben ott folytathatják a gödiek, ahol az óév véget ért: színvonalas, találkozásokra lehetőséget nyújtó, közösségépítő rendezvényekkel. Mint fogalmazott, ezen a napon Gödre érvényes a mondás: még a kerítés is kolbászból van!
V. Pálfai Kinga
TUSAKODÁS A DÍJAKÉRT
A versenyen indított étkek és a pálinkák zsűrijének elnöke Dalnoki Bence, a 2023-as Bocuse d’Or világverseny bronzszobrosa, a Stand étterem konyhafőnök-helyettese volt. A fogópálinkák elbírálásában Mika Róbert amatőr pálinkakészítő volt a segítségére, a sós sütemények kóstolásában pedig lapunk sportszerkesztője, Vasvári Ferenc.
A sült kolbászok értékelésére négy kategóriát hirdettek meg; a helyezések pedig az alábbiak szerint alakultak:
Legjobb sós sütemény: Horváth kert csapata
Legjobb fogópálinka: Újház Piramis csapata
Legszebb kolbász: Mit sütsz kis szűcs csapata
Legjobban fűszerezett kolbász: Decibël csapata
Legjobb kolbász; ebben a kategóriában az ízesítés és a tálalás együttes kiváló minősége döntött: Mit sütsz kis szűcs csapata
Aranykolbász; az abszolút versenygyőztes, tehát a fogópálinkától a sós vendégváró falaton át az elkészült és feltálalt sült kolbászig nyújtott magas színvonalú teljesítmény díja: Újház Piramis csapata
Különdíj: Nagykun-hús csapata
Forrás: Gödi körkép
