A Mátráról ma még először a túrázás jut eszünkbe, kevésbé a szőlő és a bor. Azonban aki otthonosabban mozog a magyar borok világában, mostanában egyre többször hallhatott a Mátrai borvidékről, ahol újgenerációs borászatok éppen most gondolják újra a borvidéket, és ahonnan a borszakértők a következő nagy szenzációt várják. A mátrai borok már most is előkelő helyet foglalnak el a magyar borok között.
A Mátra az a hely, ahol a nap és a hegy összeér – mondják a helyiek. S valóban, itt van Magyarország legmagasabb (Kékestető, 1014 méteres tengerszint feletti magasságban), valamint harmadik legmagasabb (Galyatető, 965 méteres) hegycsúcsa is. Így nem meglepő, hogy itt találjuk hazánk legmagasabban fekvő szőlőültetvényeit is.
A borvidék rendkívül változatos talajviszonyokkal megáldott terület, amely magas minőségű, nagy borok megalkotására is alkalmas. Kiterjedését tekintve az ország második legnagyobb borvidéke. Központja Gyöngyös, ahol a legenda szerint a nagy tűzvész idején feltörték a pincéket, és borral oltották a lángokat. A közeli települések alkotják a borvidék magját (Abasár, Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján, Markaz, Nagyréde), ezen a területen ősi hagyományai vannak a szőlészeti-borászati tevékenységnek. Már a honfoglalás előtt itt élő népek is foglalkoztak szőlőműveléssel, 1042-ből való az első írásos emlék egy Saár határában található zárdáról, amelyhez szőlőbirtok is tartozott. (A Sár-hegy jelenleg is a borvidék egyik legígéretesebb és legkülönlegesebb dűlője.) A középkorban is jelentős bortermelés folyt a vidéken. A 19. században szőlőoltványai révén szerzett elismertséget. (Abasárt sokan a szőlőoltványok fővárosaként emlegetik ma is, mert évente több tízezer szaporítóanyagot készítenek és értékesítenek, ezzel a hazai oltványok jelentős részét adva.) A 20. század első harmadában a Károlyi-uradalom debrői hárslevelűje szerzett világhírnevet, később azonban, sajnos, évtizedeken keresztül csak a nagyüzemi, alsó kategóriás, olcsó borokat termelték itt. Az elhanyagoltság évtizedei után végre készen áll a megújulásra a borvidék, hiszen nagyon sok borászcsaládban végbement a generációváltás, és rengeteg a lelkes, tettre kész fiatal, feltörekvő pincészet, akik azon dolgoznak, hogy a Mátra igazi arcát mutassák meg a boraikon keresztül. Széles a paletta: a kisebb családi, kézműves pincészetektől a nagyobbakig, az ismertebbekig, a konvencionális borkészítéstől azokig, akik természethű, bioszemlélettel művelik a szőlőt.
A borvidéket a könnyed, friss, gyümölcsös, illatos borok hazájaként aposztrofálják, de a napjainkban zajló megújulás lényege éppen az, hogy a hosszan érlelt, rendkívül komplex fehérborok mellett a fűszeres, tekintélyt parancsoló vörösborok is megtalálhatók itt. Hagyományos fajtája az olaszrizling, mellette irsai olivért, muskotályt, szürkebarátot, chardonnay-t és kékfrankost is találunk majdnem minden pincészetnél. Apropó, kékfrankos! A Mátra vörös arcát több borász egybehangzó véleménye szerint a kékfrankos képes megmutatni a legsokoldalúbban.
A múlt és a jelen jól megfér egymással itt: a modern borkészítés és a régi időket idéző magyar szüreti szokások egyaránt jelen vannak. Több középkori eredetű borospince található a vidéken, s ezek egy része felújítva ma is bort kínál. A farkasmályi pincesor például Közép-Kelet-Európa legnagyobb kézzel készült pincerendszere.
Ez, a Budapesttől – s így hát nagyjából Csömörtől is – mindössze egy órányi távolságra található borvidék azonban nemcsak a borai miatt kiváló kirándulási célpont, hiszen egész évben gazdag történelmével és bőséges élménykínálattal várja a látogatókat, érdemes rászánni az időt a vidékre. Sípark, extrém kalandlehetőségek, kilátók, változatos tájak, kisvasút, állatkert, bivalyrezervátum, kecskefarm, tájházak, történelmi emlékhelyek (recski munkatábor; Aba Sámuel királyi központjának jelenleg is zajlik a feltárása), várak (Kisnána, Sirok), Mátra Múzeum mamutcsontvázzal, csillagvizsgáló, Szentkút zarándokhely, buddhista sztúpa és még annyi minden más szeretné megmutatni magát a térképen.
Hegyek, borok, közösség – így szól a mátrai borászok jelmondata. Aki ellátogat erre a vidékre, az maga is átéli ezt a hármas élményt: megtapasztalja az árnyas erdei ösvények, a lélegzetelállító panoráma és a jó levegő mellett a borok sokarcúságát, valamint a vidéki vendégszeretet erejét is.
Minőségi megújulás a Mátrában
Tizenkét borászat vállalta, hogy elkészíti a Mátrai borvidék hamarosan debütáló, első közösségi borát, egy illatos, könnyed fehérbort. Vállalták, hogy a megadott feltételek alapján, de mindenki a saját ízlésére formálva készíti el a bort, így alapjaiban nagyon hasonlító, ám mégis tizenkétféle bort kapunk. A közösségi bor után a termékpiramis következő fokát a Mátrára jellemző, vulkanikus borok adják. A csúcson pedig az úgynevezett superior tételek, azaz a minőségében és árában is csúcsborok állnak.
