BEMUTATJUK MAGYARORSZÁG BORVIDÉKEIT
A Balaton déli partja régóta ismert mindenki előtt, aki fürdeni, biciklizni, kirándulni, vitorlázni szeret, vagy éppen valamelyik zenei fesztivál miatt vendégeskedik itt. Na de nemcsak bulizni, csobbanni, lángosozni, hanem borozni is nagy élmény itt!
A Balaton déli partján mintegy ötven kilométer hosszan fekszik a Balatonboglári borvidék, helyenként húsz-huszonöt kilométeres szélességben is benyúlva a víztől. A legjobb termőhelyek a parttól öt kilométernyi távolságra, a délies tájolású, alacsony lejtőszögű lankákon találhatók. A Balatonboglár-központú borvidékhez összesen harminchét település tartozik, a névadón kívül a legismertebb Balatonlelle, Balatonszárszó, Balatonszemes, Kéthely, Kőröshegy és Zamárdi.
A táj panorámáját már hatezerötszáz évvel ezelőtt, az újkőkori ember is megcsodálhatta, területén ugyanis az őskor minden kultúrájának nyoma megtalálható, akárcsak a római hódításoké. Vélhetően a rómaiak voltak a szőlőkultúra meghonosítói is. A környék később a szőlőnek köszönhetően az ország egyik leggazdagabb területévé vált, részben a tihanyi bencés apátság, valamint a Festetics-birtok részeként. Érdekesség, hogy az országban először Somogy vármegye címerébe került szőlőfürt.
Elhivatott borászok
A borvidék igazi felvirágzását azonban a 20. század derekán végrehajtott szőlőtelepítés hozta el. A régi szőlőhegyeket helyreállították, és pincesorok is épültek. Az új szőlőültetvények bőven termettek, és a céltudatosan megválasztott kedvező fajtaszerkezetnek köszönhetően kiváló borokat adtak. A második világháború után a nagybirtokokat felszámolták, a szőlőbirtokosokat a szocialista típusú, közös művelésű és tulajdonú rendszerekbe kényszerítették bele, ez pedig ellehetetlenítette a minőségre való összpontosítást. Az 1956-ban létrehozott Balatonboglári Állami Gazdaság – a híres BB, amely azóta is nagy hatással van a vidékre – az ország egyik legismertebb borászati cégévé vált, és számos szakembert nevelt ki.
A rendszerváltoztatás után újra megindult a termelés a magánbirtokokon, és a helyi elhivatott borászoknak köszönhetően felgyorsult a minőségi fejlődés.
A magyar borkészítés képzeletbeli történelemkönyvében három helyi borásznak biztosan lesz külön fejezete: Garamvári Vencelt, Konyári Jánost és Légli Ottót is megválasztották az év borászának Magyarországon.
Klímahatás
A borvidék klímájára jelentős befolyást gyakorol a Balaton. A domboldalak szőlőire jó hatással van a tó közelsége, amely sekélyebb itt, mint az északi parton, így viszonylag gyorsan felmelegszik, és ez szerencsés mikroklímát teremt. A szőlőtermesztésre nézve igen kedvező hő- és fényviszonyok jellemzik a környéket: napfénnyel jól ellátott terület a magyarországi átlagnál melegebb hőmérséklettel. A Balaton fényvisszaverő hatása jó termelési biztonságot ad az itt készített boroknak.
A Balatonboglári borvidék előbb hagyományosan vörös-, majd fehérbor termelő terület volt, a 20. század második felétől pedig újra az egyre divatosabbá váló vörösbortermelés jelentősége nőtt meg. Ma vegyesen fehér- és vörösbort is készítő tájról beszélhetünk, bár – az északival ellentétben – jelentősebb a kékszőlővel ültetett területek aránya.
Fontos szerepet játszik itt a gyöngyözőbor és a pezsgőkészítés is.
Gazdag programkínálattal
A dél-balatoni fehérbor gyümölcsös, illatokban, aromákban gazdag, üde, könnyű, karcsú, lágy savú, de a magas minőségi kategóriában hallatlanul tartalmas, elegáns fehérborokat is találunk. A vörösborok általában jó ivásúak, könnyűek, azonban kialakult egy testesebb, tanninosabb, fahordós érlelést is kívánó, tüzesebb, magas alkoholtartalmú vörösbortípus is itt, ami meleg évjáratokban parádés bort tud eredményezni.
A fehérek között a jelenleg uralkodó szőlőfajta a chardonnay, az Irsai Olivér, a tramini, a szürkebarát, a királyleányka, az olaszrizling és a muskotály. A kékszőlők közül legtöbb a merlot és a pinot noir, de megtalálható itt a cabernet, a kékfrankos és a syrah is.
A későbbiekben fesztivállá alakult balatonboglári szüreti felvonulást 1976 óta tartják meg, amely az idők során az egész ország egyik legnagyobb ingyenes szabadtéri rendezvényévé nőtte ki magát, csakúgy, mint az évente megrendezett borhét Balatonlellén.
A borozáson kívül számtalan más programot is kínál a vidék. A kirándulások kötelező eleme a boglári Gömbkilátó, de talán a lellei Kishegyről látni a legszebben az északi part egykori vulkánjait és a végtelennek tűnő kék vizet. A természetet kedvelők számára bőséges a kínálat: aki a berek életére kíváncsi, az pattanjon fel a balatonfenyvesi kisvasútra, a Deseda a pecások paradicsoma, a csillagok szerelmeseit a Zselici Csillagpark várja, és egész nyáron lila levendulamezőben gyönyörködhetünk a Kőröshegyi Levendulásban. A művészetekre fogékonyaknak irány Kaposvár a Rippl-Rónai villával és a Csiky Gergely Színházzal, vagy a szárszói József Attila Emlékház. A Szennai Skanzen szép időben egész napos elfoglaltságot kínál, csakúgy, mint a somogyvámosi Krisna-völgy. Igal fürdője pedig jó opció lehet rossz időben.
A Dél-Balaton az ország talán legnagyobb tömegeket vonzó üdülőkörzete, és bár a vízparti büfék minősége egyelőre még a tömegturizmus igényeit elégíti ki, már egyre több jó minőségű éttermet is találunk, helyi borokkal a főszerepben. Kössük öszsze a nyaralást jó borok kóstolásával, hiszen a pihenés egyik fénypontja lehet, amikor az ember kibont egy üveg bort, és koccint egyet a napsütésre, vagy beszélget egy jót a lemenő nap fényében.
Déli-parti borászatok, amelyeket bátran ajánlunk!
Konyári Pincészet
Garamvári Szőlőbirtok
Légli Szőlőbirtok és Borászat
Kislaki Bormanufaktúra
Ikon Borászat
Bujdosó Pincészet
Kristinus Borbirtok
Balatonboglári Borgazdaság
Katona Borház
A Zöld Ajtós Ház
Kékajtó Borászat és Szőlőbirtok
