Villány talán a legismertebb, borturisztikailag leginkább frekventált borvidéke Magyarországnak, amely tüzes borainak köszönheti hírnevét. A villányi vörösborok általában sötétrubin színűek, testesek, illat- és zamatgazdagok, magas alkohol- és tannintartalmúak. A szőlőfajták közül többnyire kadarka, portugieser, kékfrankos, cabernet franc, cabernet sauvignon, merlot és zweigelt dominál. A cabernet franc jelenleg a borvidék tizennégy százalékát foglalja el, és hódítása nem áll meg.
Michael Broadbent, a szakmájában igen nagy tiszteletnek örvendő angol borszakértő írta néhány évvel ezelőtt, hogy a világ egyik legismertebb fajtája, a cabernet franc Villányban találta meg szellemi otthonát, igazi hazáját. Ezt a dicséretet a villányi termelők azóta ki is használják, 2014 óta még önálló eredetvédelem (Villányi Franc) is kapcsolódik hozzá. Ahogy Bock József villányi borász mondta erről a francia fajtáról: „A franciák képtelenek megzabolázni. Itt mutatja meg igazi arcát.”
Legdélebbi fekvésű borvidékünkön kétezer-száz hektáron termesztik a szőlőt. A mészköves, löszös talaj, a magas napsütéses órák száma, a korai érés mind tökéletes alapot teremt ahhoz, hogy a borászok a lehető legfinomabbat hozzák ki a szőlőből. A villányi borvidék két körzetből áll. A villányi körzet települései: Kisharsány, Nagyharsány, Palkonya, Villány, Villánykövesd, Vokány. A siklósi körzet települései: Bisse, Csarnóta, BEMUTATJUK MAGYARORSZÁG BORVIDÉKEIT Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kistótfalu, Márfa, Nagytótfalu, Siklós, Szava és Túrony. Már a rómaiak is foglalkoztak itt borkészítéssel, csakúgy, mint később honfoglaló eleink.
Anno egy európai udvarból sem hiányozhatott a magyar oportó, sőt, később a New York-i világkiállításra is villányi bort vittek. A villányi borvidék úttörő szerepet játszott a magyar bor újjászületésében is. Ismert tény, hogy a villányi borászok ismerték fel legkorábban, már a múlt század nyolcvanas éveiben a minőség és az összefogás erejét a piacon. A nagyüzemi termelés nyűgjeitől megszabadulva a rendszerváltoztatás idején kezdték el a kistermelők a saját bor készítését, és piacorientált hozzáállásuk, illetve a világfajták bevezetése alapozta meg Villány hírnevét.
2006-tól – elsőként az országban – eredetvédett módon folyik a szőlészet, nem a mennyiség, hanem a minőség a legfontosabb tényező. Villány adta az első Év borászát, sőt, a legtöbb ilyen címmel rendelkező pincetulajdonos is innen került ki. A helyi szereplőknek köszönhetően erős márkák születtek itt (például Bock, Gere, Tiffán) és születnek még ma is (mint a Malatinszky, Wassmann stb.), amelyek a térség húzóerejének számítanak, és a borvidék gazdasági erejét, piaci versenyképességét jelzik. A birtokalapító generáció mellett a második generáció is jelentős erőt képvisel ma már.
Egyre több borász dolgozik ökoszemlélettel, és készítenek természetes, bio, növényvédőszer-mentes borokat a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyva, valamint bátran vallva, hogy csak bioművelésen keresztül tudja a maga igazi arcát megmutatni egy borvidék. Ez hazánk legnaposabb borvidéke, és sokak szerint éppen a mediterrán éghajlat a siker titka. Villány jó eséllyel indul, ha jól érlelhető, nagy vörösborokat kell készíteni, a testes vörösborok kedvelőinek Villány maga a mennyország. Itt még a rozék is testesebbek, mint máshol. Persze Villány azért a fehérbort kedvelőket sem hagyja cserben. Leginkább a siklósi körzetben találkozunk olaszrizlinggel, chardonnay-vel.
A borvidék nem nagy kiterjedésű, mintegy húsz kilométer hosszú és három-négy kilométer széles. Mégis a százegy védett magyarországi növény közül hét ezen a tájon él, a kikerics pedig egyedül itt, ezért is viseli ennek az első védett növényünknek a rajzolatát Villány emblémája. A borvidéken számos borászat működik, főleg hétvégente sokan keresik fel a legendás villányi pincesort és járják Magyarország első borútját. Nagy előnyt jelent itt, hogy gyalogosan körbe lehet járni az egymást érő pincéket. A kóstolás mellett azonban a térség fürdőkultúrája (például a harkányi gyógyfürdő), történelmi-kulturális látnivalói (mint a siklósi vár, máriagyűdi Mária-kegyhely, nagyharsányi szoborpark, műemlék pincesorok, tájházak, Ördögkatlan fesztivál), a széles gasztronómiai paletta, valamint túraútvonalak is várják az érdeklődőket.
