Azt mondják, hogy ha valaki balatoni bort iszik, akkor a poharában élvezi a Balaton vizének csillogását. Ha bor és Balaton, akkor a legtöbb embernek valószínűleg a Badacsonyi borvidék jut először az eszébe. Területre kicsi, ám annál izgalmasabb borvidékről van szó, ráadásul egyre több ígéretes fiatal borászattal találkozhatunk a hegyen.
A Badacsonyi borvidék a Balaton északi partjának Balatonszepezdtől Szigligetig elterülő része, a part menti településekkel és az olyan hegyek szőlőterületeivel, mint a Badacsony, Csobánc, Szent György-hegy, Ábrahám-hegy, Őrsi-hegy. A mai borvidék területén már a római korban is termesztettek szőlőt, a hegy lábánál vezetett a rómaiak egyik híres hadiútja Aquincumba. A középkorban az ültetvények nagy része egyházi tulajdonban volt. Később számos főrangú magyar család versenyzett itt szőlőbirtokért, ezt bizonyítják a még ma is megtalálható egykori épületek, mint például a Tarányi-présház vagy a Kisfaludy-ház. A régi présházak és szőlősorok között sétálva, mintha megállt volna az idő, az elénk táruló panoráma gyönyörű!
A Badacsonyi borvidék fehérbortermő vidék. Ugyan az olaszrizling is kiválóan érzi itt magát, de a borvidék híres fajtája a szürkebarát, amelynek neve összefonódott a Badacsonynyal. Ám van egy ősi magyar szőlőfajta, amely kimondottan csak a Badacsonyi borvidéken lelhető fel, ez pedig a kéknyelű. Fénykorát a reformkorban élte, ekkor állítólag a császári udvar is rendszeresen fogyasztotta. A kéknyelű termesztését úri paszsziónak tartották, „dzsentri szőlőnek” csúfolták, mivel a fajta olyan keveset és kiszámíthatatlanul termett, hogy nem tartották kifizetődőnek. Valóban nagyon szeszélyes fajta, nem terhelhető, mennyiségre nem kényszeríthető.
A Balaton környékén termő borok saját karakterrel bírnak, a Badacsony a világon egyedülálló adottságokkal rendelkező terroir. A Balaton víztömegének visszatükröződése a hegyoldalra, illetve a víztömeg által keltett légjárás és páratartalom, valamint a bazaltkúpok hőtárolása adja azt a kettősséget, ami ugyan magas mustfokot, ám a kellő savak megtartását egyszerre biztosítja. A bazalthatás vita nélkül alapvető alkotóeleme a borvidék borminőségének és borstílusának. A tanúhegyek sósságot, a bazalt ásványai pedig nagyon szép savat kölcsönöznek a bornak. A fémes-sós jegy az itteni borok különleges ismertetőjele. Ugyanakkor a homokos, agyagos altalajnak köszönhetően a badacsonyi borok savai lekerekedettek, simák, elegánsak.
A badacsonyiak szerencsés helyzetben vannak a kilátást illetően. A teljesség igénye nélkül a következő borászatok olyan borokat töltenek a pohárba, hogy a tóra néző panoráma csupán csak kellemes ráadásnak tűnhet: Bencze Családi Birtok, Csendes Dűlő Szőlőbirtok, Csobánci Bormanufaktúra, Gilvesy Pincészet, Istvándy Pincészet, Laposa Birtok, Málik Pince, Nyári Pince, Sabar Borház, Sike Balázs Pincéje, Szászi Birtok, Váli Bor, Villa Tolnay, Villa Sandahl.
Badacsony az elmúlt években gasztronómiai fellegvárrá nőtte ki magát. A borvidék számtalan étteremmel, büfével és bisztróval várja az utazókat.
Badacsony azonban nemcsak a gasztronómia szerelmeseinek, hanem a sportokat kedvelő, aktív turistáknak is páratlan lehetőségeket biztosít.
Az ország egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja bőven ad számunkra programot a borokon és borteraszokon túl is. A hegycsúcson lévő szigligeti vár látványa páratlan, a bazaltorgonáké nem kevésbé, a Folly Arborétum kellemes séták színhelye, a Salföldi Major a Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik bemutatóhelyeként fűszer- és gyógynövénykerttel, állatsimogatóval, lovaglási lehetőséggel, lovaskocsizással várja az arra tévedőt, a vasárnapi káptalantóti piacról pedig biztosan nem távozunk üres kézzel. Tapolcán érdemes kipróbálni a földalatti hajókázást a tavasbarlangban, Révfülöp pedig nemcsak a Balaton-átúszás célpontja, de fontos hajókikötő is. A kikötőből kivitorlázhatunk a nyílt vízre, hogy a tóról nézhessük az ég fölé magasodó hegyek sziluettjét, vagy akár csobbanhatunk is a magyar tengerben. A Badacsony minden egyes érzékszervünknek gyönyörűséget okoz.
